Loading

Projektfelhívás! - Hamarosan

  • Ebben a menüpontban találod meg azokat az általunk meghirdetett témafelhívásokat, amiknek a kidolgozásáért plusz pontokat kaphatsz!

Kvíz összeállítása

Képregény készítés

Animáció készítés

Please wait

Elektromosság

Az elektromosság szó ami a villamosság szóval egyenértékű a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő). Általános fizikai fogalom arra a jelenségre, amelynek során elektromos töltések jelenlétéről, mozgásáról, hatásairól van szó. A mágnesség fogalmával együtt alkotják az egyik alapvető kölcsönhatást, amit elektromágnességnek nevezünk. Számos megnyilvánulási formája létezik, mint a villámlás, az elektromos tér kialakulása, az elektromos áram; valamint számtalan ipari alkalmazás használ elektromosságot, amit villamos erőművek állítanak elő. Magyar szóhasználatban ugyanazt jelentik a villamosság, villamos-, villany- szóösszetételek.

Ahogy mondani szokták, „már az ókori görögök is” ismerték a statikus elektromosság jelenségét, ami állati szőrme és más tárgyak összedörzsölésekor állt elő. Bár Benjamin Franklin híres kísérlete, amelynek során viharban sárkányt reptetett és ennek elektromos töltését vizsgálta volna, inkább csak anekdota, mégis, az általa felvetett gondolat, miszerint a megdörzsölt állati szőrme által keltett statikus szikrázás és a villámlás fülrepesztő kisülése ugyanannak a dolognak két különböző megnyilvánulási formája, ösztönzőleg hatott a kor tudósaira, akiknek későbbi munkája lefektette az elektromosság vizsgálatának és felhasználásának alapjait. E tudósok között voltak Luigi Galvani (1737–1798), Alessandro Volta (1745-1827), Michael Faraday (1791–1867), André-Marie Ampère (1775–1836), és Georg Simon Ohm (1789-1854). A késői 19. század és a 20. század eleje olyan óriásokat vonultatott fel a villamosmérnöki tudományban, mint Nikola Tesla, Samuel Morse, Galileo Ferraris, Antonio Meucci, Thomas Edison, George Westinghouse, Jedlik Ányos, Ernst Werner von Siemens, Charles Steinmetz, és Alexander Graham Bell.

Az elektromos töltés bizonyos szubatomi részecskék tulajdonsága (nevezetesen az elektroné és a protoné), amely kapcsolatba lép az elektromágneses térrel, és közöttük vonzó vagy taszító irányú erő lép fel. Az elektromos töltés az anyag olyan tulajdonsága, amelyet nem lehet megsemmisíteni, ám leárnyékolható .

A töltésnek két fajtája van, pozitív és negatív. Az egyforma töltésű anyagok taszítják, az ellenkező töltések vonzzák egymást. A vonzás vagy taszítás során létrejövő erők nagyságát és irányát Coulomb törvénye írja le.

Az elektromos erőtér fogalmát Michael Faraday vetette fel. Az elektromos erőtér két elektromos töltés között hat, hasonló módon, mint a gravitáció két test között. Lényeges különbség a két dolog között, hogy a gravitáció minden testre hatással van, az elektromos tér pedig csak elektromosan töltött testek között jön létre, másrészt az erőhatás az elektromos töltések esetén taszító irányú is lehet (a gravitáció esetén csak vonzást ismerünk, taszítóerőt még nem sikerült kimutatni). Az erő nagysága fordítottan arányos a két töltés közötti távolság négyzetével, és egyenesen arányos a töltések szorzatának nagyságával.

z elektromos áram elektromosan töltött részecskék áramlásából adódik. A részecskék lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek.

Elektromos áramra példa lehet az elektronok áramlása fémekben (vagy más vezető anyagokban), illetve az elektrolitokban létrejövő áram, amikor töltött ionok áramlanak a folyadékban. Maguk a részecskék fizikailag viszonylag lassan mozognak, azonban a mozgást létrehozó elektromos tér gyakorlatilag fénysebességgel terjed.

Azokat az eszközöket, amelyekben áram folyik, elektromos vagy elektronikus berendezésnek nevezzük.

Egyenáram az, amikor a töltött részecskék csak egy adott irányba mozognak, az áramlás iránya nem változik. Ezzel szemben váltakozóáramról beszélünk, ha a részecskék áramlása periodikusan oda-vissza történik.

Történelmi okokból azt mondjuk, hogy az áram a pozitív pontból a negatív pont felé halad, holott ma már tudjuk, hogy az elektronok áramlása ezzel ellentétes.

Az elektromos áram erősségét Amperben fejezzük ki. Egy amper az áram erőssége akkor, ha 1s (secundum) alatt 1C (coulomb) töltés halad át az egységnyi vezető keresztmetszetén. Q/t=I

Ha leveszed a pulóvert…az elektromosság jelensége

 

Már biztosan tapasztaltad, hogy télen, amikor leveszed a pulóvered, és utána hozzáérsz valamilyen fémtárgyhoz, az „megráz”. Sötétben még kis szikrákat is láthatsz vetkőzéskor. Ennek oka az elektromosság. Ez az erő körülvesz minket, szinte mindenhol megtalálható, életünk része. Sokféleképpen megnyilvánul a hatása, jelenléte.

Ha a vonalzóval megdörzsölöd a szőrmét…az elektromosság jelensége

Több egyszerű módszer is ismert az elektromosság szemléltetésére. Ha például egy műanyag rudat megdörzsölsz egy darab szőrmével, vagy papír zsebkendővel, akkor a rúd közelében lévő apróbb tárgyak elmozdulnak a műanyag rúd felé. Vagyis a rúd vonzza a környezetében lévő testeket.

Az elektromos állapot

Amikor dörzsöléssel elektromos állapotba hozunk egy testet, akkor az is elektromos állapotba kerül, amivel megdörzsöltük az adott tárgyat. A két test elektromos állapota azonban nem lesz egyforma. Az egyik testben a pozitív töltések kerülnek túlsúlyba, a másikban pedig a negatív töltések.

A testekben lévő negatív és pozitív töltések arányának eltolódásakor létrejövő állapot. A testek dörzsöléssel vagy szoros érintkezéssel elektromos állapotba hozhatók. Ekkor bármely tárgy, ha a sajátjától eltérő anyagból készült testtel szorosan érintkezik, elektromos állapotúvá válhat.

Az elektromos állapotú test és környezete

Az elektromos állapotú test környezetében az elektromos mező hat a benne lévő tárgyra, de megváltoztatja az elektromos mező állapotát. Köztük tehát elektromos kölcsönhatás jön létre

Az elektromos mező

A töltések számának eltolódása miatt alakul ki a test körül az elektromos mező, mely hatással van a környezetében lévő testekre. Az elektromos mező ugyanúgy láthatatlan, mint a mágneses mező, jelenlétét azonban többféle módszerrel bebizonyíthatjuk. Például az elektromos állapotban lévő testek közelében a búzadara szemcsék szabályos vonalakba rendeződnek. Tehát a szemcsék az elektromos mező hatására az elektromos mező erővonalai mentén rendeződnek el.

Az elektromos állapotban lévő testek sajátos környezetét elektromos mezőnek nevezzük.

 

MULTIMÉDIA

  • elektromossag.jpg

  • Youtube videó

Youtube videó

FÁJLOK

  • fizika_8._elektrosztatika_elektromos_aram_munkafuzet_-_klemne_lipka_dorottya.pdf

Kapcsolatok keresése

Itt megnézheted milyen tartlamak kapcsolódnak.

0

TANANYAG ÉRTÉKELÉSE

Itt látod az értékelések átlagát.

PARTNEREINK

              

LEGJOBBAK