Emberi csontváz

A felnőtt emberi csontváz körülbelül 206 darab csontból áll. Az újszülöttnek 270 csontja van. A csontok száma a születés után még növekszik (osszifikáció), a serdülőkor során azonban a csontok száma csökken, ahogy bizonyos csontok egybeolvadnak. Előfordul, hogy valakinek 1-2 darabbal több vagy kevesebb csontja van, ez az életkortól és genetikai tényezőktől is függ. Pár kivétellel mindegyik csont páros. A csontok között megkülönböztetünk hosszú, rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokat. A csontokat ízületek vagy varratok kapcsolják össze. A csontok rugalmasak, de szilárdak. Lényegében minden csont egy-egy szervnek tekinthető, aminek megvan a szerepe a csontváz rendszerében.

Koponyacsontok

A koponyacsontok két csoportba sorolhatók: ezek az arckoponya és az agykoponya csontjai. Az agykoponya csontjai védelmezik az agyat (cerebrum) . Nyolc darab ilyen csont van, varratokkal (sutura)kapcsolódnak össze. Vannak köztük párosak és páratlanok. Az arckoponya 14 csontból áll, melyeknek nagy része páros. Ezek a csontok alakítják ki arcunkat.

Gerinc

A gerincet csigolyák alkotják. Egy felnőtt embernek 33 darab csigolyája van. A gerinc a koponyától a medencéig húzódik. Védelmezi a gerincvelőt. A fej és a törzs súlyát az alsó végtagokra közvetíti. Kettős S-alakja nagy rugalmasságot és szilárdságot ad neki. A gerincet 3 fő részre osztjuk (a csigolyák az általuk alkotott szakaszról kapják a nevüket): a nyakcsigolyák (vertebrae cervicales) (7 db), a hátcsigolyák (vertebrae thoracicae) (12 db), és az ágyéki csigolyák (vertebrae lumbales) (5 db). Ezek után jön még a keresztcsont (os sacrum) (összecsontosodva 5 db (vertebra sacralis) és a farokcsont (os coccygis)(összecsontosodva 3-5 db (vertebra coccygea).

Mellkas

A mellkas 12 darab ívelt bordapárból, 12 darab hátcsigolyából, és az elöl elhelyezkedő szegycsontból (sternum) áll. Feladata védelmet nyújtani a szívnek és a tüdőnek. Rugalmas, hisz be- és kilégzéskor felfelé és lefelé végez mozgást. A bordák porccal kapcsolódnak a szegycsonthoz. Vannak valódi (costae verae, costae vertebrosternales), ál- (costae spuriae, costae vertebrochondrales), és lengőbordák (costae fluitantes, costae vertebrales).

Váll, fel-, alkar és kéz

Az emberi váll két csontból épül fel: a kulcscsontból (clavicula) és a lapockából (scapula). Ezekhez kapcsolódik gömbízülettel a felkarcsont (humerus). A felkarcsont a könyökkel (ami csuklóízület, ez nem azonos a csuklóval) kapcsolódik a singcsonthoz (ulna) és az orsócsonthoz (radius). Ez a két csont alkotja az alkart. Ez a két csont egymással külön forgó típusú ízületet képez, ezért az orsócsont a singcsont körül 180°-ban el tud forogni. A csuklót ennek a két csontnak a vége és további hét darab apró csont (kéztőcsontok) alkotja. A kezet a kézközépcsontok (os metacarpale) és az ujjperccsontok (phalanx) alkotják. Minden csont páros, és a kéztőcsontok kivételével hosszú, csöves csontok. A kezet úgy is szokás nevezni, mint az evolúció mérnöki csodája.

A medence

Bővebben: Csontos medence

A medence összeköttetést képez a törzs és az alsó végtagok között. Három fő csontból és a gerinc végéből áll. A női és a férfi medence között különbség van, amely szülésnél fontos tényező. Helyet és védelmet biztosít az alhasban a (farokcsont)nemi szerveknek és a húgyhólyagnak (vesica urinaria). Tapadási felületet biztosít olyan erős izmoknak, mint például a nagy farizom (musculus gluteus maximus).

A láb, a boka és a lábfej

A lábat három hosszú csont alkotja. Felül a combcsont (femur), mely testünk legnagyobb csontja; ez viseli a test tömegét. Utána a térdízület következik, mely csuklóízület. Ezután a vékony szárkapocs(fibula) jön, és vele párhuzamosan a nála vastagabb sípcsont (tibia). Ennek a két csontnak a vége alkotja a bokát, amely csuklóízület. A lábfejek 26 csontból állnak. Kezdődik a sarokcsonttal(calcaneus), a köbcsonttal (os cuboideum) és az ugrócsonttal (talus), majd folytatódik az ékcsontokkal, majd ezek után jönnek a lábközépcsontok (os metatarsale) és végül az ujjperccsontok.