Egészségtan: egészséges táplálkozás

Az életműködéshez szükséges energiát a tápanyagok elégetésével biztosítjuk. Ehhez szükségünk van az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására, amit a légző rendszerünk biztosít. A levegőt többnyire az orrnyíláson keresztül lélegezzük be, majd a felső légutak szervein haladva az alsó légutakon keresztül a légcsövön, a tüdő hörgőrendszerén és a léghólyagocskákat átszövő hajszálérhálózaton keresztül létrejön a gázcsere.

Mi az orr szerepe a légzésben? 

Felmelegíti, tisztítja és párásítja a levegőt.

Kevesen tudják, hogy a vízipipa felső részéből áradó ízesített és illatos dohány füstjének beszívása kevésbé ártalmas, mint egy-egy cigarettára elszívása. Az  egy alkalommal 30–60 perces vízipipázás során a fiatal legalább százszor szívja be füstöt, alkalmanként körülbelül fél liternyit. A vízipipa füstjében is megtalálható a cigarettafüst káros anyagainak nagy része, így például a szén-monoxid is. A vízipipázók véréből a cigarettához hasonlóan kimutatható a nikotin. A rendszeres vízipipázás körülbelül annyi nikotint juttat a szervezetbe, mint napi tíz szál cigaretta rendszeres elfüstölése.

Az egészséges táplálék fehérjékben, vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban gazdag. Minél változatosabb legyen, kevés zsírt, és szénhidrátot tartalmazzon. A fejlődő korban ügyelni kell arra, hogy a szervezet megkapja a kellő mennyiségű fehérjét, és fontos a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása.

A rendszeres üdítőital-fogyasztás 60%-kal növeli a gyermekkori elhízás kockázatát és 25%-kal a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Az üdítőitalokban általában semmilyen más hasznosítható tápanyag nincs, csak csupasz cukor, csupasz kalória, amit a szervezet rendkívül hatékonyan raktároz el hájként Nemrégiben sokkoló kampány-mesefilm jelent meg a kóla káros hatásairól. A kisfilm célja felhívni a figyelmet a cukros üdítőitalok miatti elhízásra és annak komoly következményeire, mint például a cukorbetegségre, valamint a túlzott kalória bevitelre.

forrás: hazipatika.com

Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Ne ragaszkodjunk a megszokotthoz, ízleljünk meg más ételeket is, kipróbálás után mondjunk csak véleményt, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű, nem gyakran ismétlődő ételsorokat tartalmazó étrend önmagában komoly biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap a szervezetünk. 

Együnk kevésbé zsíros ételeket: a főzéshez, sütéshez inkább használjunk olíva olajat. Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülőfoglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, a fóliában, teflonedényben vagy fedett cserépedényben, mikrohullámú sütőben készítést a zsiradékban sütéssel szemben. Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás. 

Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat.

Az ételek változatos ízesítésére sokféle fűszert használhatunk. 

Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet, természetes édesítőszereket (nyírfacukrot, sztíviát). Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére.

Naponta fogyasszunk savanyított tejterméket (pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk. 

Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget. 

Asztalunkra mindig kerüljön teljes kiőrlésű gabonából készült vagy barna kenyér. Köretként vagy a fogás alapjaként inkább a párolt zöldségféléket válasszuk a burgonya, tészta helyett. Használjunk olyan gabonákat, amelyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal telítettek: köles, hajdina, zab stb. 

Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk.