Üledékes kőzetek

Üledékes kőzetnek a természetes üledékgyűjtőkben lerakódott üledékből képződő kőzeteket nevezzük. Az átlagosan 36 km vastagnak tekintett földkéreg anyagának mindössze 5%-a üledékes kőzet. Ennek mélység szerint megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen: üledékes kőzetek (illetve még diagenizálatlan, laza üledékek) borítják a szárazföldek felszínének háromnegyedét és gyakorlatilag minden állóvíz medrét.

Az üledékes kőzetek másféle felosztására már az 1910-es években javaslatok születtek, majd az 1970-es években felerősödött a változtatás igénye. A módosítás indoka, hogy az üledékek nagyobb része nehezen sorolható a fentiek közül egyetlen kategóriába. A mészkő például lehet biogén és vegyi eredetű is, de leggyakrabban egyszerre a kettő. Az áthalmozott üledékek esetén kérdéses volt, hogy az iniciális keletkezés, vagy a másodlagos lerakódás alapján soroljuk-e be.

Az új rendszer az ezredforduló körül már szélesebb körben volt használatos, mint a régi. Ebben három kategória van:

• Extrabazinális - ahol a kőzetet alkotó szemcsék az üledékgyűjtőn kívülről származnak
• Intrabazinális - az üledékgyűjtőben helyben keletkező kőzetalkotók
• Vulkáni eredetű törmelék - a tűzhányók által kidobott, majd a légkörből kiülepedő törmelék.

Az extrabazinális üledékek nagyjából megfelelnek a korábbi rendszer törmelékes üledékeinek. Feltétlenül felaprózódott és szél, víz vagy jég által szállított szemcsékről van szó. Nem a kőzettéválás körülményei számítanak, hanem a szemcsék származása, ezért minden esetben eldönthető a jelleg, akár egyszerű rétegnyomásos tömörödés, akár cementáció útján alakul kőzetté. Ide tartoznak az oldatokból kivált vegyi üledékek is.

Az intrabazinális üledékek az üledékgyűjtőben keletkeznek és helyben rakódnak le. A régi rendszer vegyi- és biogén üldékeinek, valamint a törmelékek egy részének felel meg. A mészkő képződése tipikusan ilyen folyamat: míg a régi rendszerben a mészkő lehetett bármelyik kategória tagja, ebben a rendszerben kizárólag intrabazinális lehet.

A vulkáni törmelékek azért alkotnak külön csoportot, mert a törmelék nem felaprózódás révén keletkezik, és nem üledékgyűjtőben halmozódik fel, hanem szemcseméretétől függően adott távolságban a vulkánkitörés helyszínétől.

A diagenezis (az üledék üledékes kőzetté válása) lépései:

• Elsődleges kőzet (vulkanit, metamorfit vagy korábbi üledék) mállása és aprózódása vagy oldódása
• Helyben maradó üledék neve reziduális, különleges fajtája a vulkáni törmelékes üledék, ami nem elsődleges kőzetből, hanem közvetlenül magmából alakul ki
• Szállítódás jég, víz és szél útján, esetleg a gravitáció közvetlen hatására (görgeteg). Osztályozott üledéket állít elő a víz és a szél, osztályozatlant a jég és a gravitáció, ezenkívül a víz oldatokat is szállít
• Lerakódás egy üledékgyűjtő medencében (geoszinklinális), vagy oldatban tartott vegyületek kiválása a környezet fizikai változásainak hatására
• A diagenezis valódi kezdete: rétegterhelés hatására tömörödés (kompakció) lép fel
• Vízvesztés
• Keményedés (konszolidáció)
• Kőzetesedés (litifikáció) valamely cementáló anyag hatására, vagy egyszerűen a nyomás miatt összetapadó szemcsék miatt.

Az üledékes kőzetek alapvető jellemzője a rétegzettség. A réteg olyan szedimentációs alapegység, ami az azonos körülmények között egy folyamatban képződő kőzettestet jelenti. A rétegeket réteglapok választják el, 2 cm-es rétegvastagság alatt lemezről beszélünk, ilyen szerkezetűek a palák. A rétegek alapvetően kétféleképpen települhetnek: párhuzamos vagy keresztrétegzettségben, a többi jellegzetesség ezekből vezethető le.