Növényi légzés

A növényvilág evolúciója milliárd évekkel ezelőtt kezdődött, a legkorábbi maradványok több mint 3 milliárd évesek. A földi élet és a tápláléklánc alapját is a növények a képezik, ráadásul nekik köszönhetjük légkörünk mai, az állati életre alkalmas összetételét. A növények ugyanis a fotoszintézis folyamata révén az eredetileg a légkörben található hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szép lassan „elfogyasztották”, lecsökkentették koncentrációját, és oxigénnel pótolták.

A növények gázcseréje

 

A növények folyamatosan, éjjel-nappal gázokat cserélnek. Nappal fotoszintetizálnak, azaz a napenergia segítségével a fejlődésükhöz szükséges szerves anyagokat (biomasszát) állítanak elő a levegőből kivont szén-dioxid és a talajból felvett víz (nedvesség) segítségével. A reakció eredményeként szénhidrátok (pl. szőlőcukor) képződik és oxigén szabadul fel. A napfény „begyűjtését” speciális pigmentsejtek végzik, amelyek közül a legfontosabb a klorofill (zöld színű).

A folyamat éjszaka (napfény hiányában) a fordított irányban játszódik le: ekkor a növény (az emberhez hasonlóan) szén-dioxidot lélegez ki, miközben a szerves anyagok elégetéséből nyer energiát. Ez az ún. respiráció (lélegzés). A fotoszintézis és a respiráció során lejátszódó O2-CO2 csere kvázi-egyensúlyban van, és az ún. gázcserenyílásokon keresztül zajlik.

A sejtlégzés során az O2 és a CO2 mellett más gázok is keletkeznek: pl. etén (füvek, gyümölcsfák), izoprén (lombhullatók), terpének (tűlevelűek). A virágos fajták pedig bonyolult illatanyagokat is kibocsátanak.

 

A növények, a rájuk jellemző fotoszintézis következtében azon túl, hogy színpompás virágokkal díszíthetik otthonunkat, kiválóan alkalmasak beltereink (lakás, iroda) levegőminőségének javítására is. Egy NASA kutatás során kiderült, hogy egyes szobanövények a CO2 mellett az olyan veszélyes gázokat is képesek kiszűrni a levegőből, mint a formaldehid, a triklóretilén, a benzol vagy az ammónia. Ezek a vegyületek egyes építőanyagok, festékek, lakkok, ragasztók, nyomtató tinták, tisztítószerek, farostlemezek vagy összetevői, amelyek a levegőben feldúsulva testi-lelki tüneteket is okozhatnak (pl. hangulatváltozást, émelygést, fejfájást). Egyes fajták a dohányfüstöt is képesek megkötni.

A NASA-tanulmány javaslata szerint egy 60 m2-es lakásban már 5-7 jól megválasztott, legalább 15 cm-es cserépben nevelt növényre is hatékonyan tudja tisztítani a levegőt. Ma már léteznek gépesített légtisztító növények is: ezeknél egy ventillátor segítségével átnyomják a szennyezett levegőt, így a növény az átlagosnál sokkal nagyobb légtömeget tud megtisztítani. Léteznek olyan változatok is, amelyek elektromos áram helyett már napenergiával keringtetik a levegőt.